Banner and content

2014. augusztus 30., szombat

Nyár, virágok...

Egy kis ízelítő a nyáron, otthon készült fotóimból.







2014. augusztus 29., péntek

Olvasmányélményem Paulo Coelho alkimistájáról



Paulo Coelho napjainkban a világ egyik legnépszerűbb írója. Rio de Janeiróban született, ma is ott él. A könyv 1988-ban jelent meg. Az alkimistát Paulo Coelho fő művének tartják. Megjelenése óta 11 millió példányban kelt el, 41 nyelvre lefordítva.
A könyv minmalista borítóját látva arra gondoltam, hogy ez a könyv nem akar feltűnő külalakkal olvasókat szerezni magának, hanem a benne levő tartalommal csábítja az olvasót. Valóban a könyv hangulatára a nyugodt, békés harmónia, és hangvételére az egyszerűség a jellemző.





A mű nyelvezetét olyan egyszerűen fogalmazta meg Paulo Coelho, hogy azt még a legegyszerűbb gondolkodásmódú ember is megérti. Ezáltal olyan az egész könyv hangulata, hogy én vagy te, sőt akár még a szomszéd bácsi is bele tudja képzelni magát a könyv főhősének szerepébe. Ő az, aki elindul, hogy világot lásson, nem érdekli az apja véleménye. Az apjáé, aki le szeretné húzni magával a fiát abba a középszerű világba, ahol saját maga is él. Mondván, hogy mindenhol minden ugyanolyan, mint náluk.
"- És mi a legnagyobb hazugság a világon? - érdeklődött meglepve a pásztorfiú.
- A következő: hogy létezésünk egy bizonyos pillanatában elveszítjük uralmunkat életünk fölött, amely így a sors kezébe kerül. Ez a legnagyobb hazugság a világon.
- Velem ez nem történt meg - mondta a fiú. - Azt akarták, hogy pap legyek, én pedig eldöntöttem, hogy pásztor leszek.
- Jobb is így - mondta az öreg -, mert te szívesen vándorolsz."
Ellenben Santiago, a könyv főszereplője nem hisz a belé sulykolt tanokban, és elindul, szakítva a megszokással, a hagyományokkal, azzal a céllal, hogy megkeresse azt, ami az életében a legfontosabb, az álmában látott piramisokat. Az egész történetnek egy keretet ad ez az álom, mert a pásztorfiú álmával kezdődik a mese, és azzal is végződik. Aminek a végén fény derül arra, hogy hol is volt a kincs. Ha a pásztorfiú tudta volna vándorlásának célját, el sem indult volna a piramisok lábához, és nem gazdagodott volna a vándorlása során szerzett élményekkel, mert az új élményeket, ismeretségeket, tevékenységet mindig is szerette gyűjteni lelkében. Az útja során szerzett számos tapasztalat az, ami őt kiemeli a többi ember közül. Az arany birtokában a fiú többé, már nem az a juhász, aki elindult otthonról, hanem vőlegény is, hiszen megígérte a fiatal arab lánynak, ha megtalálja a kincset, visszatér hozzá. Az aranyból, amiért megdolgozott, egy nagy nyájat vett, ahhoz hasonlót, amelyet a másokéhoz hasonló átlagos életében terelgetett. Ezeket a juhokat azért adta el, hogy ne legyen, ami lekösse őt személyes történetének megvalósításának folyamatában. Ez a cselekedet azért tiszteletre méltó, mert olyan emberek, mint az üvegárus, soha nem indulnak el a saját életcéljukat megvalósítani, hanem egy helyben ülnek, és ábrándoznak azon, hogy hogyan jutnának el oda, ha elindulnának. Viszont ez soha nem valósulhat meg, ha egy lépést sem tesznek vágyuk megtestesülésnek irányába. Coelho az ilyen embereket élesen bírálja, amikor a birkákhoz hasonlítja őket művében, amiknek csak arra van szükségük, hogy mindig legyen friss víz, és legelő, elérhető közelségben, ahol legelhetnek. Ezen túl mindegy nekik, mi történik mellettük vagy velük, mert számukra minden nap ugyanolyan. Lehetséges, hogy ők tényleg hisznek abban, hogy mindenhol olyan, mint ahol ők élnek, vagy csak nem elég bátrak ahhoz, hogy elinduljanak. Sokszor csak elindulni nehéz.
Mert: "Ha akarsz valamit, az egész Mindenség összefog, hogy elérd..." (...) Tanuld meg tisztelni és követni a jeleket..."
Ebben a könyvben a mesei elemek szép számmal megtalálhatóak, mint például a pásztorfiú, az öreg király, a cigányasszony. A könyv mondanivalója az, hogy végig kell járnia egy utat bárkinek, azért, hogy elérje, megkapja az életében azt, amire annyira vágyik. Ezt akkor is meg kell tennie, ha ennek az útnak a jutalma ott van egy karnyújtásra tőle, bár ő még nem is tud róla.

Források: