Fairyhungary: Húsvét a nagyvilágban

Húsvét alkalmából kíváncsi voltam hogyan is ünnepelnek a világban, hányféle szokás létezik. Erről gyűjtöttem össze néhány képet azokat kellő magyarázattal is elláttam.

Locsolás

Alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni. A népszokások szerint a férfiak ilyenkor sorra járták a házakat és különböző énekek, versek kíséretében locsolták meg a nekik ezért cserébe tojást adó lányokat. (forrás: tutilapok.hu)

A locsolkodás szokását a világon csupán három országban őrzik: Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Szlovákiában. Húsvét másnapján a férfiak vizes vödörrel várják a lányokat és szalaggal díszített fűzfavesszővel korbácsolják őket. Hitük szerint ez a hagyomány egész évre szerencsét, egészséget ad a nőknek.

Kolumbia – füzér és körmenet

A Húsvétot vasárnap, a feltámadás napján ünneplik. Mindenki elmegy a szentmisére, amelyen a lányok fehérbe öltözve vesznek részt. A főterek fáit virágfüzérrel ékesítik, Jézusról körmenetben emlékeznek meg. A húsvéti asztalon megtalálhatók a kukoricából készült ételek, a banánlevélbe töltött húsos zöldségek, a szószos fogások, valamint a kukoricából, rizsből erjesztett különleges italok: a „chicha” és a „guarrús”.

Ciprus

Szombat éjjel feldíszített fáklyákkal mennek végig az utcákon a ciprusiak. Vasárnap pedig bárányt sütnek a szabad ég alatt.

Olaszország – ajándék a sütemény belsejében

Húsvéti süteményeik a történelmi hagyományoknak megfelelően lisztből, tojásból, cukorból és olíva olajból készülnek. Hogy a gyerekek számára kívánatossá tegyék a tésztát galamb, baba, lovacska, nyúl és harang formára sütik. Belsejükbe igen gyakran ajándékot is rejtenek. Hasonló meglepetésekkel töltik meg a nagy, díszes csokoládékat is.

La Pasqua- Firenze, Olaszország: Húsvéti körmenet

Bulgária

Régi szokás szerint a húsvétot három napos táncmulatsággal, játékokkal ünneplik. Az ünnepi asztalon megtalálható sült hús mellett a kalács, és a tojás is. Az első piros tojással be szokták dörzsölni a gyerekek arcát, úgy hitték, hogy egészségesebbek lesznek. Egy másik tojással a termést védték meg a jégesőtől.

Lengyelország – locsolkodás sok-sok vízzel

Lengyelországban a nagyszombati istentiszteletre viszik a családok kis kosaraikban viszik a sonkát, a kolbászt, a kenyeret, a süteményt és a festett tojásokat szentelésre. Miután hazatértek megeszik megszentelt ételeket, amik között megtalálhatók olyan hagyományos süteményeik, mint a „mazurek”, és a „babka”.

Finnország A húsvét finn neve pääsiäinen, ami a nagyböjttől való 'elbocsátást, szabadulást' jelenti. A gyerekek virágvasárnap boszorkánynak öltözve, az arcukat korommal bekenve járják feldíszített barkaágakkal a házakat, és megcsapkodják velük a lakókat. Szerencsét és jó egészséget kívánnak minden közelben lakónak. A gyerekek egy rövid vers elmondása után cukorkát vagy csokitojást kapnak. A húsvéti boszorkányokat „trulli”-nak nevezik.

Pohjanmaaban húsvéti máglyát gyújtanak nagyszombaton a boszorkányok távoltartásának céljából. Ez a szokás abból ered, hogy régen azt gondolták Isten védelmének hatása nagyszombaton kisebb, ezért ilyenkor a boszorkányok akadálytalanul akármit megtehetnek az egész világon.A hiedelem szerint minél nagy a füstje és a szikrája a tűznek, annál inkább nem tudnak átjutni rajta ártó szellemek.

Szokásuk füvet csíráztatni, és az amint megnő csokitojásokat, madarakat és nyuszikat akasztanak rá. Finnországban jellegzetes húsvéti ételnek számít a bárány, a mämmi (malátából és rozslisztől készült, fekete, sűrű desszert), ami egyben a kovásztalan kenyér szimbóluma, és az ortodox eredetű pasha (túrós pászka)

Franciaországban, Haux városában a főtéren, 4500 tojásból készült óriási rántottával vendégelnek meg ezer embert.

Svájcban az a hagyomány, hogy a szökőkutakat feldíszítik húsvétra, papírszalagok, virágok, és festett tojások felhasználásával. Ők ezzel ünneplik a víz jelentőségét, mert fontos, hogy az Alpok csapadékban szegény területei is jó vízellátásúak maradjanak.

Németországban tradíció, hogy húsvéti tüzet raknak a télről megmaradt karácsonyfákból. A tűz a szépség, napsütés és győzelem szimbóluma. Ilyenkor a hideg tél helyébe a meleg tavasz lép.Luedge városban pedig tüzes kerekeket gurítanak a folyóba, valamiért számukra ez is a tavaszt szimbolizálja.

Lettországban a gyerekek tradicionális húsvéti játékot játszanak. Zsinegre fűzött, színes, főtt kemény tojásokat koccintanak össze. Akinek a tojása nem törik össze, az nyeri a nyertes.

Ausztráliában egy őshonos erszényes állat, bilby néven emlegetik. Ő vált a húsvét jelképévé körülbelül a 70-es évektől kezdve, mivel ők kártékony állatnak tartják a nyulat.

Bilby tojásokat fest a gyerekeknek, ő hozza el nekik. Sok történet is, mese született erről az állatkáról.

Nagy-Britanniában egy igazán különös szokást űznek, ami abból áll, hogy a Hungerford-ban megrendezett Hocktide fesztiválon egy rendőr megfújja kürtjét, és a település minden férfiját a városházára hívja. Ezen a helyen kijelölnek két férfit, aki az utcákon végigmenve a nőktől narancsért cserébe csókot kér.

Spanyolországban Nagycsütörtökön a középkori városban éjfélkor jelmezbe öltözött csontvázak felvonulása látható, a tradicionális „halál táncot” járják, amikor mindenki egy dobozban hamut visz. Az esemény hajnali három óráig tart.

Jókedvűen járják a flamencót az egész országban.

Madrid óvárosának szűk utcáin egy furcsa szokás szerint az emberek egy körmenetben vesznek részt, ahol csúcsos süvegálarcban cipelik keresztjüket, egyesek vasláncot erősítenek bokájukra, azért hogy így emlékezzenek Krisztus keresztútjára.

Jeruzsálem – kereszt a fájdalmak útján

A jeruzsálemi zarándokok Krisztushoz hasonlóan átélik az ő szenvedéseit. Keresztet visznek, miközben végighaladnak a Via Dolorosán, a fájdalmak útján.