Húsvét alkalmából
kíváncsi voltam hogyan is ünnepelnek a világban, hányféle szokás létezik. Erről
gyűjtöttem össze néhány képet azokat kellő magyarázattal is elláttam.
Locsolás
Alapja a víz tisztító,
termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Eredete a keresztelésre utal, valamint
arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi
asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni. A népszokások szerint
a férfiak ilyenkor sorra járták a házakat és különböző énekek, versek
kíséretében locsolták meg a nekik ezért cserébe tojást adó lányokat. (forrás:
tutilapok.hu)
A locsolkodás szokását
a világon csupán három országban őrzik: Cseh
Köztársaságban, Magyarországon és Szlovákiában. Húsvét másnapján a férfiak
vizes vödörrel várják a lányokat és szalaggal díszített fűzfavesszővel
korbácsolják őket. Hitük szerint ez a hagyomány egész évre szerencsét,
egészséget ad a nőknek.
Kolumbia – füzér és körmenet
A Húsvétot vasárnap, a
feltámadás napján ünneplik. Mindenki elmegy a szentmisére, amelyen a lányok
fehérbe öltözve vesznek részt. A főterek fáit virágfüzérrel ékesítik, Jézusról
körmenetben emlékeznek meg. A húsvéti asztalon megtalálhatók a kukoricából
készült ételek, a banánlevélbe töltött húsos zöldségek, a szószos fogások,
valamint a kukoricából, rizsből erjesztett különleges italok: a „chicha” és a „guarrús”.
Szombat éjjel feldíszített fáklyákkal mennek végig az utcákon a ciprusiak.
Vasárnap pedig bárányt sütnek a szabad ég alatt.
Olaszország – ajándék a sütemény belsejében
Húsvéti süteményeik a
történelmi hagyományoknak megfelelően lisztből, tojásból, cukorból és olíva
olajból készülnek. Hogy a gyerekek számára kívánatossá tegyék a tésztát galamb,
baba, lovacska, nyúl és harang formára sütik. Belsejükbe igen gyakran ajándékot
is rejtenek. Hasonló meglepetésekkel töltik meg a nagy, díszes csokoládékat is.
La Pasqua- Firenze, Olaszország: Húsvéti körmenet
Régi szokás szerint a
húsvétot három napos táncmulatsággal, játékokkal ünneplik. Az ünnepi asztalon
megtalálható sült hús mellett a kalács, és a tojás is. Az első piros tojással
be szokták dörzsölni a gyerekek arcát, úgy hitték, hogy egészségesebbek
lesznek. Egy másik tojással a termést védték meg a jégesőtől.
Lengyelország – locsolkodás sok-sok vízzel
Lengyelországban a
nagyszombati istentiszteletre viszik a családok kis kosaraikban viszik a sonkát, a kolbászt, a kenyeret, a süteményt és a
festett tojásokat szentelésre. Miután hazatértek megeszik megszentelt ételeket,
amik között megtalálhatók olyan hagyományos süteményeik, mint a „mazurek”, és a
„babka”.
Finnország A húsvét finn
neve pääsiäinen, ami a nagyböjttől való 'elbocsátást, szabadulást' jelenti. A
gyerekek virágvasárnap boszorkánynak öltözve, az arcukat korommal bekenve járják feldíszített barkaágakkal a
házakat, és megcsapkodják velük a lakókat. Szerencsét és jó egészséget kívánnak
minden közelben lakónak. A gyerekek egy rövid vers elmondása után cukorkát vagy
csokitojást kapnak. A húsvéti boszorkányokat „trulli”-nak nevezik.
Pohjanmaaban húsvéti
máglyát gyújtanak nagyszombaton a boszorkányok távoltartásának céljából. Ez a
szokás abból ered, hogy régen azt gondolták Isten védelmének hatása nagyszombaton
kisebb, ezért ilyenkor a boszorkányok akadálytalanul akármit megtehetnek az
egész világon.A hiedelem szerint
minél nagy a füstje és a szikrája a tűznek, annál inkább nem tudnak átjutni
rajta ártó szellemek.
Szokásuk füvet
csíráztatni, és az amint megnő csokitojásokat,
madarakat és nyuszikat akasztanak rá. Finnországban jellegzetes húsvéti ételnek számít a bárány, a mämmi
(malátából és rozslisztől készült, fekete, sűrű desszert), ami egyben a
kovásztalan kenyér szimbóluma, és az ortodox eredetű pasha (túrós pászka)
Franciaországban, Haux városában a főtéren, 4500
tojásból készült óriási rántottával vendégelnek meg ezer embert.
Svájcban az a
hagyomány, hogy a szökőkutakat feldíszítik húsvétra, papírszalagok, virágok, és
festett tojások felhasználásával. Ők ezzel ünneplik a víz jelentőségét, mert
fontos, hogy az Alpok csapadékban szegény területei is jó vízellátásúak
maradjanak.
Németországban tradíció,
hogy húsvéti tüzet raknak a télről megmaradt karácsonyfákból. A tűz a szépség,
napsütés és győzelem szimbóluma. Ilyenkor a hideg tél helyébe a meleg tavasz
lép.Luedge városban pedig tüzes kerekeket gurítanak a folyóba, valamiért számukra ez is a tavaszt szimbolizálja.
Lettországban a
gyerekek tradicionális húsvéti játékot játszanak. Zsinegre fűzött, színes, főtt
kemény tojásokat koccintanak össze. Akinek a tojása nem törik össze, az nyeri a
nyertes.
Ausztráliában
egy őshonos erszényes állat, bilby néven emlegetik. Ő vált a húsvét jelképévé
körülbelül a 70-es évektől kezdve, mivel ők kártékony állatnak tartják a
nyulat.
Bilby
tojásokat fest a gyerekeknek, ő hozza el nekik. Sok történet is, mese született
erről az állatkáról.
Nagy-Britanniában egy igazán különös szokást űznek, ami abból áll, hogy a
Hungerford-ban megrendezett Hocktide fesztiválon egy rendőr megfújja kürtjét,
és a település minden férfiját a városházára hívja. Ezen a helyen kijelölnek
két férfit, aki az utcákon végigmenve a nőktől narancsért cserébe csókot kér.
Spanyolországban Nagycsütörtökön a középkori városban éjfélkor
jelmezbe öltözött csontvázak felvonulása látható, a tradicionális „halál táncot” járják, amikor mindenki egy
dobozban hamut visz. Az esemény hajnali három óráig tart.
Jókedvűen járják a flamencót
az egész országban.
Madrid óvárosának szűk utcáin egy furcsa szokás szerint az
emberek egy körmenetben vesznek részt, ahol csúcsos süvegálarcban cipelik keresztjüket, egyesek vasláncot erősítenek
bokájukra, azért hogy így emlékezzenek Krisztus keresztútjára.
Jeruzsálem – kereszt a fájdalmak útján
A jeruzsálemi zarándokok
Krisztushoz hasonlóan átélik az ő szenvedéseit. Keresztet visznek, miközben
végighaladnak a Via Dolorosán, a fájdalmak
útján.
A Fülöp-szigeteki Cutud városában 11 férfi embertelen kínokat él meg
órákon keresztül, miközben keresztre feszítteti magát nagypénteken.
Fairyhungary