A nagykapornaki templom története

A kapornaki monostor alapításának idejéről nem találtam pontos adatokat. A Pallas lexikon szerint: "A kapornoki apátságot ösmeretlen időkben a Kador-nemzettség alapította a benedekrendiek részére és az Üdvözítő tiszteletére". Később íródott más oklevelek szerint II. Géza király is hozzájárult az apátság gyarapodásához olyan módon, hogy birtokokat adományozott az alapítók részére. Ezért tehát a szerzetesrend létrejöttét II. Géza (1141. február 13. – 1162. május 31.) uralkodásának  idejére becsülték a szakemberek, 1141 és 1160 közé.

Néhány későbbi oklevél a helységet először „Copurnak” néven említi 1234-ben.

Alapítója, a Kadar (Cador) nemzetségbeli György lehetett. Kapornak nemzetségi monostornak épült. Temploma volt az építtető család tagjainak temetkezési helye.

Ezekben a létesítményekben általában néhány szerzetes élt és dolgozott, temploma a nemzetség szolgálatában állt, azaz mindig volt a környező településeknek egy másik temploma, amely a plébánia feladatait ellátta. Kapornak középkori plébániatemplomát 1264-ben említi először oklevél, és feltehetőleg az apátság építésekor már állt. A Szent Kozma és Damján vértanúknak szentelt plébániatemplomot a törökök pusztítása után már nem építették újjá, valószínűleg túlzott megterhelést jelentett volna a település lakosságának mindkét templom rendbehozatala. Maradványait a napjainkban használt temetőben találták meg.

Az apátság elhelyezkedése, fekvése a tihanyi apátsághoz hasonló, de mégsem kapott akkora figyelmet, mint Balatonmelléki társa.

A törökök elleni védekezésben rendkívül fontos szerep jutott az apátságnak, mivelhogy végvárrá alakult át a harcok során. 1537-től császári csapatok védelme alatt állt. Az apátság erre az időre már eredeti funkcióját képtelen volt ellátni, mert az apátok fényűzően éltek és szerzetesi fogadalmat sem tettek. 1567-ben a török elpusztította az apátságot, de annak vagyonát és értékes könyvtárát sikerült kimenekíteni Zalavárra.

1570-ben alakult át végvárrá az apátság. Ezt követően gyorsan fogyott a város lakossága, eközben Zalaegerszeg jelentősége fokozatosan nőtt, miközben Nagykapornaké csökkent.

Mindezalatt a vár fontossága egyre inkább emelkedett. 1600-ban sikeresen visszaverték a Kanizsa felől érkező törököket. 1601-ben a vár erősítése tovább folytatódott. A törökök 1664-ben elfoglalták, és fel is gyújtották a maradék települést és a várat is. Viszont a vasvári békét követően újra magyar kézre került a helység. Új élet költözött a monostor falai közé a zalavári apátság ellenőrzése alatt, és fokozatosan növekedett annak befolyása a várban.

A viharvert templom főhajóját 1730-1779 között barokk stílusban, több perióduson keresztül hozták rendbe. Szerencsére jó néhány eredeti részletét is sikerült megmenteni az épületnek, így könnyebb elképzelni eredeti szépségében. Zömök, négyszögű pilléreken álló két tornya, félkörös apszissal záródó főhajója ma is az egykori nagyságot, a nagyszerű évszázadokat idézi.

A mostanság plébániatemplomként működő épületbe az oldalajtón keresztül léphetünk be. A bejárat olyan alacsony, hogy a magas emberek csak meghajolva tudnak áthaladni rajta. A falak vastagsága a harcokkal teli múltra emlékeztetnek.

A főbejárat a templom hátsó udvarán található, ahol a templom kertjén kívül nincs semmi az épület környékén. Ennél a bejáratnál állva magára hagyottnak tűnhet a templom, de ez nem igaz, mert csak a világ változott meg körülötte, már más helyszín számít a falu központi részének.

A kapornaki templom az egyik legkorábbról fennmaradt emlékünk a nemzetségi monostortemplomok mintájából. Két tornya magasan emelkedik a Foglár és a Principális csatorna völgye fölé, vigyázva a dombokra és a völgyekre, ahol a napfény itt-ott megcsillan a házak cserepein. Csendesen ballag itt az idő, talán nem gyorsabban, mint a 12. században.

Még több információ a templomról.

A továbbiakban néhány fotót válogattam össze a saját alkotásaim közül, ezeken kívül egy régi nem saját is belekerült a válogatott gyöngyszemek közé.

A nagykapornaki templom hátsó bejáratánál állva.

A templom oldalsó bejárata az Idősek Otthona udvarában

A templom és a régi monostor épülete az iskola hátsó udvaráról nézve egy régi fotón.

A hátsó udvarára nyíló kapu mindig nyitva áll, így hívogatja látogatóit.

Ezen a környéken megtalálható zöld környezet már önmagában megnyugtatólag hat sokak számára.

A templom kertjében

Imádkozó néni szobra

A templom hátsó bejárata felől

Fairyhungary, január 27.

A 21. Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál

A filmfesztivál programjáról

A 21. Palicsi Nemzetközi filmfesztivál július 19-én kezdődött és július 25-ig fog tartani, így ha valaki kedvet kapna a szemezgetéshez a fesztivál alkotásai között, még van ideje rá, hogy kiválasszon egy gyöngyszemet az alkotások listájából, hogy megtekintse. A rendezvény programjában összesen 85 film kerül bemutatásra a fesztivál ideje alatt, tíz különböző kategóriában más-más helyszínen a hat nap leforgása alatt. A legtöbb magyar film az új magyar filmek válogatása csoportosításba került, de ezen kívül más tárgykörbe is bekerültek egyes alkotások. 

Többek közt vetítik Bodzsár Márk első nagyjátékfilmjét, az Isteni műszakot, Szász János A nagy füzet című alkotását, továbbá Pálfi György Szabadesés című művét is, amely megkapta a legjobb rendező díját, és a zsűri különdíját is Karlovy Vary-ban a 49. Nemzetközi Filmfesztiválon.    
Mundruczó Kornél Fehér Isten Fehér Isten című művének vetítésével nyílt meg július 19-én a rendezvény, Palics város nyári színpadán. 

Több vígjátékot is műsorra tűznek: Szajki Péter Nejem, nőm, csajom című filmjét, Herczeg Attila Megdönteni Hajnal Tímeát című romantikus komédiáját, valamint Reisz Gábor első rendezői nagyjátékfilmjét, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című vicces, szerelmi bánatos, "magyar valóságot" bemutató alkotását is. 

Két vajdasági alkotó filmjét is műsorra tűzték: bemutatják Tolnai Szabolcs legújabb filmjét, Az erdőt.

A három fő elismerésért - a legjobb filmnek odaítélendő Arany Torony díjért, a legjobb rendezőnek járó Palicsi toronyért és a zsűri különdíjáért - tizenhárom alkotás versenyez.

Különböző helyszíneken folynak a vetítések. Ilyenek a palicsi nyári színpad, a palicsi Abazija mozi, a szabadkai Jadran mozi, a szabadkai Szabadegyetem, Szabadka főtere, a szabadkai Aleksandar Lifka Art mozi.
Részletesebben a vetített filmekről itt olvashatsz. 

 

  

A film tartalma

Mindenki ugyanazt akarja. Hajnal Tímeát. Aki szupersztár fotómodell, egy sztártévés csaja, gazdag és gyönyörű. És nagyon unja az egész felhajtást, egyszerűbb, békésebb életre vágyik. A 15 éves érettségi találkozóján találkozik Danival, aki egy építésziroda alkalmazottja, az esküvőjére készül, tűri a menyasszonya meg a családja basáskodását és nagyon unja az egész felhajtást. Az egykori osztálytársak beszélgetnek meg isznak kicsit, azután futólag elcsábítják egymást a ruhatárban. Nem nagy ügy. Mindenkivel előfordul az ilyesmi. Csak az a baj, hogy az esetet levideózza Bögöcs (Szabó Simon), a tapló, nagyszájú, fukszos, susogó mackós pornóproducer, és a felvétel segítségével megzsarolja Danit. De valami nagyon furcsát kér cserébe a felvételért: hogy megdönthesse Hajnal Tímeát.

forrás

A barátaimmal mentem el megnézni a Megdönteni Hajnal Tímeát című filmet egyik este a filmfesztivál programjából.

Senki ne higgye, hogy ez a film fogja megváltani a magyar filmipart, mert nem így van. A közönség véleménye elég széles skálán mozog, van, aki szereti, más nem.

Véleményem a filmről

Ha valaki intellektuálisan szeretne kikapcsolódni, akkor ez a film nem neki való, mert ez a film nem késztet gondolkodásra, nem tartalmaz mély üzeneteket. Nem tudom kinek mi a véleménye, de ha egy film tipikus közönségfilm, és az a célja, hogy szórakoztasson, még nem kell, hogy semmitmondó története is legyen. A film sok elemet tartalmaz Hollywood-i, és annak mintájára készült filmekből. Igaz, ebben a filmben nincs vetkőzés, de semmi más extrém dolog sem történik benne, ezt egy tipikus "limonádé" filmnek nevezném, amit bőven elég egyszer megnézni. Nem okoz tartós érzelmi felindultságot semmilyen értelemben, ezért sem lesz kirívó a többi film közül. Ennek ellenére mégis az utóbbi tizenöt év legnézettebb filmje...  

A film azzal indít, hogy a 15. érettségi osztálytalálkozón összejönnek az osztálytársak, akik már egy ideje nem látták egymást. A rendezvény során néhányan egészen különleges élményben részesülnek, ami felforgatja az életüket, és ezután semmi sem folytatódhat ugyanúgy, mint azelőtt. Róbert (Simon Kornél) ruhatári kalandját követően már nem tud úgy tekinteni a menyasszonyára, mint korábban. Felnyílik a szeme, észreveszi, hogy Réka egy "diktátor" (erre példa lehet: lista a tennivalókról, tortakóstolás, előre megtervezett fiúgyermek), mert minden eseményt pontosan előre eltervezetten szeretne, hogy megtörténjen. Ezzel szemben a vőlegény a jeles nap előtt három héttel ráébred, hogy minderről ellentétes véleménye van, mert őt nem érdekli, fia lesz-e vagy lánya.

Tímea (Osvárt Andrea) nem akar sztereotípia lenni, - pedig szerintem pont ettől lesz az, túl görcsösen akarja, mégis még az otthonában is úgy mozog, mintha a kifutón lenne - ebből úgy próbál kitörni, hogy hamburgert eszik.

Az egész ügybe egy kis bonyodalmat okoz az a tény, hogy Bögöcs (Szabó Simon) telefonnal felvételt készített az osztálytalálkozón történt jeles eseményről. Ezt követően ez a készülék jelentős szerepet kap, miután tulajdonosa, Bögöcs megzsarolja a felvétellel Róbertet. Róbert és barátai ezután hosszas felkészülés után különböző praktikákkal próbálják összehozni Tímeával Bögöcsöt. Többek közt egy bárban egy Tímeára kicsit sem hasonlító, parókás prostituálttal, akit még részegen is meg tud különböztetni az annyira vágyott nőtől Bögöcs. Végül Virág (Jordán Adél) végső kétségbeesésében Tímea autója elé löki őt. A "balesetet" követően a mindenki által körülrajongott nő kénytelen hazavinni a férfit, hogy ápolja. Viszont az ápolás egyátalán nem tűnik hihetőnek, miután Tímea ott törölgeti Bögöcs homlokát, ahol nincs is semmi. Bögöcs ápolója ölében mindenféle pajzán gondolatokat forgat a fejében. Mindez mellékesnek tűnt abban a pillanatban, amikor kiderült, a sztármodell kicsapongó vőlegénye éppen bevett több marék gyógyszert, és ájultan feküdt az ágyon a másik szobában.

Már-már közhelyesnek mondható, ahogy Virág (Jordán Adél) utálja Gábort (Lengyel Tamás), aztán hirtelen egymásnak esnek régi osztálytermükben, ezt követően elválaszthatatlanokká válnak.

A korábbi események után előreláthatóvá vált, hogy Róbert kapcsolata nem jó irányba megy Tímeával, de menyasszonyával sem tudja úgy folytatni, mint azelőtt, így otthagyja. Ezzel kiszabadul az elvárások kereszttüzéből.

Mivel a szereplők leragadtak a középiskolás szintű gondolkodásmódnál, ezért a film vége sem zavaró, mert végül mégis sikerül összejönnie Róbertnak Tímeával. Bögöcs pedig a "fény harcosává" vedlik át. Végül is nem túl felemelő érzés, ha valaki kénytelen feladni az álmait.
A film sikere talán abban rejlik, hogy a nézők közül sokan magukra ismernek a szereplők személyében, és azonosulni képesek velük. Úgy mint Bögöcssel, aki örökösen hajszol valamit, amit nem képes elérni, még segítséggel sem. Vagy Gábor, és Virág karakterét, akik teljesen hétköznapiak, és bármikor szembejöhetnek velünk az utcán. Az viszont pozitív dolog ebben a filmben, hogy egy kis színt vitt Bögöcs narrátori hangja a filmbe, a hozzászólásai néha viccesre sikerültek. 

A film azt sugallja, ha elég kitartóak vagyunk bármit elérhetünk.
További véleményekért a filmről kattints ide.

Továbbá: Interjú Osvárt Andreával (Tímeával), a film főszereplőjével

Fairyhungary 2014. júl. 23.

Látogatás a Carlsbergnél

A Carlsberg sörgyárában jártunk nemrégiben a barátommal, a vajdasági Dunacsében (szerb nevén: Čelarevo). Busszal indultunk délelőtt fél tíz körül Szabadkáról, a Sportcsarnok elől, és negyed tizenkettőkor értünk oda.
Az alább megtekinthető képek mesélnek az átélt élményekről. 

A Carlsbarg sörgyára a LAV  szimbólumával

A sörgyárat az egyik legismertebb szerb nagybirtokos, Lazar Dunđerski alapította 1892-ben. Az első földbirtokai közül az egyiken építette fel sörgyárát, az angol kertekkel körülvett Csibu nemesi kastélyának szomszédságában. Kezdetben tízezer hektoliter sört állítottak elő a gyárban, később a termelés folyamatosan nőtt, majd miután a Carlsberg 2003-ban felvásárolta az üzemet, az ország második legnagyobb sörgyárává lépett elő.

Megérkezésünk után nem sokkal az üzem szomszédságában elhelyezkedő kastély lépcsőin egy színészek által eljátszott rövid jelenetet néztünk végig, melyben Lazar Dunđerski életének egy kis szeletébe nyerhettünk bepillantást, egy mesélő segítségével. A szereplők színjátékából kiderült, hogy a gyár alapítójának 19 éves lányába, Lenkába beleszeretett a neves költő, Laza Kostić. Az ötvenéves férfi nem tudta felvállalni kapcsolatukat a világ előtt a köztük levő korkülönbség miatt, ezért egy korban hozzá illő nőt vett el, Lazar Dunđerski közvetítésével. Az elhagyott Lenka pedig kolostorba vonult, és szerelme esküvőjének évében meghalt. A műsor során, amelyben korhű ruhákba öltözve adták elő a reménytelen szerelemről szóló rövid színdarabot, egy pincérnő az előadás minden résztvevőjének egy-egy pohár LAV sört szolgált fel, amit szintén ebben a gyárban állítanak elő.

Dunđerski kastély bejárata

Az előadás egyik jelenetében Laza Kostić-ot, és Lenkát  játszó színészek

A gyárban megtett sétánk során kísérőnk előadásából megtudhattuk, hogy a sörnek, amit egykor gyártottak, ČIB volt a neve. Azt is megtudhattuk, hogy napjainkban már importálják a nedű előállításához szükséges komlót, mert termesztése megszűnt Szerbiában. Az itt előállított, és palackozott sörök sora elég hosszú, többek közt a görögországi Mythos sör is itt készül. Továbbá a Carlsberg, Tuborg, helyi sörök közül a LAV, és még sorolhatnám, ahogy az általam annyira kedvelt Sommersby almabor is, amit a Sörmúzeumban volt alkalmam inni. A programba beletartozott, hogy a gyártás különböző fázisaiba beleshettünk.A termelés folyamán biogázt is előállítanak, amivel az üzem energiaellátásának nagy részét fedezik.

Mivel még soha nem voltam hasonló helyen, minden új volt, és mindent megpróbáltam lencsevégre kapni, amire csak lehetőségem adódott. A gyár különböző részlegei elszórtan helyezkednek el az üzem területén, az udvaron át jutottunk el ezekre a helyekre.   

A nedű előállításának egyik kezdeti fázisát végző gépek nagy hőmérsékletű termében. 

Az üzem egyik gyártósora

A sörgyár parkolója

A Carlsberg udvara

A raklapokon álló, elszállításra váró rekeszek sora

Ezen az állványon megtalálhatóak a cég válogatott termékei.

A program részeként a vállalat területén működtetett Sörmúzeumot is megtekintettük, mely a Balkán egyetlen sörmúzeuma. Itt kiderült, hogy sört már a sumérok is fogyasztottak, 19 félét készítettek különböző fűszernövények hozzáadásával. A tárlat berendezésének stílusa tükrözi azt a múlt századi stílust, amelyben a cég alapítója élt. A kiállított tárgyak között a Dunđerski családdal kapcsolatos tárgyak, fényképek, levelek, továbbá a sörrel és a sörgyártással kapcsolatos 400 tárgy található meg. Többek közt megtalálhatók itt több, mint százéves értékes palackok a Dunđerski család monogramjával, még azoknál is idősebbek a hordók, amelyekben a sört tartották. A jéggel működő hűtőszekrényekben pedig a sört tárolták. Ezenkívül régi üvegek, rekeszek, jégszekrények, régi bárpultok, a gyár alapításának korából származó gépek.

A tárlat belső elrendezése, ahol a múzeum tárgyainak nézegetése közben friss sör is fogyasztható

Egy szobabelső Dunđerski korabeli bútorokkal

A kép háttérében egy Carlsberg felirattal ellátott láda.

Egy 1890-es évekbeli bárpult

A múzemban levő bárpultnál sörkóstolást is szerveznek, melynek során ingyenesen lehet megízlelni a helyben gyártott sörök és italok bármelyikét.
A bejárat melletti pultnál különféle emléktárgyak vásárlására nyílik lehetőség.

Ezt az élménydús napot szerettem volna másokkal is megosztani. Remélem sikerült sokaknak felkeltenem az érdeklődését a hely iránt, és még a jövőben el fognak látogatni oda.

Fairyhungary

További források:
http://www.oik.hu:8080/?p=4523
http://en.wikipedia.org/wiki/Carlsberg_Srbija
http://voiceofserbia.org/hu/content/s%C3%B6rm%C3%BAzeum