Olvasmányélményem Paulo Coelho alkimistájáról

Paulo Coelho napjainkban a világ egyik legnépszerűbb írója. Rio de Janeiróban született, ma is ott él. A könyv 1988-ban jelent meg. Az alkimistát Paulo Coelho fő művének tartják. Megjelenése óta 11 millió példányban kelt el, 41 nyelvre lefordítva.

A könyv minmalista borítóját látva arra gondoltam, hogy ez a könyv nem akar feltűnő külalakkal olvasókat szerezni magának, hanem a benne levő tartalommal csábítja az olvasót. Valóban a könyv hangulatára a nyugodt, békés harmónia, és hangvételére az egyszerűség a jellemző.

A mű nyelvezetét olyan egyszerűen fogalmazta meg Paulo Coelho, hogy azt még a legegyszerűbb gondolkodásmódú ember is megérti. Ezáltal olyan az egész könyv hangulata, hogy én vagy te, sőt akár még a szomszéd bácsi is bele tudja képzelni magát a könyv főhősének szerepébe. Ő az, aki elindul, hogy világot lásson, nem érdekli az apja véleménye. Az apjáé, aki le szeretné húzni magával a fiát abba a középszerű világba, ahol saját maga is él. Mondván, hogy mindenhol minden ugyanolyan, mint náluk.

"- És mi a legnagyobb hazugság a világon? - érdeklődött meglepve a pásztorfiú.

- A következő: hogy létezésünk egy bizonyos pillanatában elveszítjük uralmunkat életünk fölött, amely így a sors kezébe kerül. Ez a legnagyobb hazugság a világon.

- Velem ez nem történt meg - mondta a fiú. - Azt akarták, hogy pap legyek, én pedig eldöntöttem, hogy pásztor leszek.

- Jobb is így - mondta az öreg -, mert te szívesen vándorolsz."

Ellenben Santiago, a könyv főszereplője nem hisz a belé sulykolt tanokban, és elindul, szakítva a megszokással, a hagyományokkal, azzal a céllal, hogy megkeresse azt, ami az életében a legfontosabb, az álmában látott piramisokat. Az egész történetnek egy keretet ad ez az álom, mert a pásztorfiú álmával kezdődik a mese, és azzal is végződik. Aminek a végén fény derül arra, hogy hol is volt a kincs. Ha a pásztorfiú tudta volna vándorlásának célját, el sem indult volna a piramisok lábához, és nem gazdagodott volna a vándorlása során szerzett élményekkel, mert az új élményeket, ismeretségeket, tevékenységet mindig is szerette gyűjteni lelkében. Az útja során szerzett számos tapasztalat az, ami őt kiemeli a többi ember közül. Az arany birtokában a fiú többé, már nem az a juhász, aki elindult otthonról, hanem vőlegény is, hiszen megígérte a fiatal arab lánynak, ha megtalálja a kincset, visszatér hozzá. Az aranyból, amiért megdolgozott, egy nagy nyájat vett, ahhoz hasonlót, amelyet a másokéhoz hasonló átlagos életében terelgetett. Ezeket a juhokat azért adta el, hogy ne legyen, ami lekösse őt személyes történetének megvalósításának folyamatában. Ez a cselekedet azért tiszteletre méltó, mert olyan emberek, mint az üvegárus, soha nem indulnak el a saját életcéljukat megvalósítani, hanem egy helyben ülnek, és ábrándoznak azon, hogy hogyan jutnának el oda, ha elindulnának. Viszont ez soha nem valósulhat meg, ha egy lépést sem tesznek vágyuk megtestesülésnek irányába. Coelho az ilyen embereket élesen bírálja, amikor a birkákhoz hasonlítja őket művében, amiknek csak arra van szükségük, hogy mindig legyen friss víz, és legelő, elérhető közelségben, ahol legelhetnek. Ezen túl mindegy nekik, mi történik mellettük vagy velük, mert számukra minden nap ugyanolyan. Lehetséges, hogy ők tényleg hisznek abban, hogy mindenhol olyan, mint ahol ők élnek, vagy csak nem elég bátrak ahhoz, hogy elinduljanak. Sokszor csak elindulni nehéz.

Mert: "Ha akarsz valamit, az egész Mindenség összefog, hogy elérd..." (...) Tanuld meg tisztelni és követni a jeleket..."

Ebben a könyvben a mesei elemek szép számmal megtalálhatóak, mint például a pásztorfiú, az öreg király, a cigányasszony. A könyv mondanivalója az, hogy végig kell járnia egy utat bárkinek, azért, hogy elérje, megkapja az életében azt, amire annyira vágyik. Ezt akkor is meg kell tennie, ha ennek az útnak a jutalma ott van egy karnyújtásra tőle, bár ő még nem is tud róla.

Források:

Egy elfogulatlan kritikus kritikája a műről.

A könyvről a Wikipédián olvashatsz többet.

További idézetek

Még több idézet.

A 21. Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál

A filmfesztivál programjáról

A 21. Palicsi Nemzetközi filmfesztivál július 19-én kezdődött és július 25-ig fog tartani, így ha valaki kedvet kapna a szemezgetéshez a fesztivál alkotásai között, még van ideje rá, hogy kiválasszon egy gyöngyszemet az alkotások listájából, hogy megtekintse. A rendezvény programjában összesen 85 film kerül bemutatásra a fesztivál ideje alatt, tíz különböző kategóriában más-más helyszínen a hat nap leforgása alatt. A legtöbb magyar film az új magyar filmek válogatása csoportosításba került, de ezen kívül más tárgykörbe is bekerültek egyes alkotások. 

Többek közt vetítik Bodzsár Márk első nagyjátékfilmjét, az Isteni műszakot, Szász János A nagy füzet című alkotását, továbbá Pálfi György Szabadesés című művét is, amely megkapta a legjobb rendező díját, és a zsűri különdíját is Karlovy Vary-ban a 49. Nemzetközi Filmfesztiválon.    
Mundruczó Kornél Fehér Isten Fehér Isten című művének vetítésével nyílt meg július 19-én a rendezvény, Palics város nyári színpadán. 

Több vígjátékot is műsorra tűznek: Szajki Péter Nejem, nőm, csajom című filmjét, Herczeg Attila Megdönteni Hajnal Tímeát című romantikus komédiáját, valamint Reisz Gábor első rendezői nagyjátékfilmjét, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című vicces, szerelmi bánatos, "magyar valóságot" bemutató alkotását is. 

Két vajdasági alkotó filmjét is műsorra tűzték: bemutatják Tolnai Szabolcs legújabb filmjét, Az erdőt.

A három fő elismerésért - a legjobb filmnek odaítélendő Arany Torony díjért, a legjobb rendezőnek járó Palicsi toronyért és a zsűri különdíjáért - tizenhárom alkotás versenyez.

Különböző helyszíneken folynak a vetítések. Ilyenek a palicsi nyári színpad, a palicsi Abazija mozi, a szabadkai Jadran mozi, a szabadkai Szabadegyetem, Szabadka főtere, a szabadkai Aleksandar Lifka Art mozi.
Részletesebben a vetített filmekről itt olvashatsz. 

 

  

A film tartalma

Mindenki ugyanazt akarja. Hajnal Tímeát. Aki szupersztár fotómodell, egy sztártévés csaja, gazdag és gyönyörű. És nagyon unja az egész felhajtást, egyszerűbb, békésebb életre vágyik. A 15 éves érettségi találkozóján találkozik Danival, aki egy építésziroda alkalmazottja, az esküvőjére készül, tűri a menyasszonya meg a családja basáskodását és nagyon unja az egész felhajtást. Az egykori osztálytársak beszélgetnek meg isznak kicsit, azután futólag elcsábítják egymást a ruhatárban. Nem nagy ügy. Mindenkivel előfordul az ilyesmi. Csak az a baj, hogy az esetet levideózza Bögöcs (Szabó Simon), a tapló, nagyszájú, fukszos, susogó mackós pornóproducer, és a felvétel segítségével megzsarolja Danit. De valami nagyon furcsát kér cserébe a felvételért: hogy megdönthesse Hajnal Tímeát.

forrás

A barátaimmal mentem el megnézni a Megdönteni Hajnal Tímeát című filmet egyik este a filmfesztivál programjából.

Senki ne higgye, hogy ez a film fogja megváltani a magyar filmipart, mert nem így van. A közönség véleménye elég széles skálán mozog, van, aki szereti, más nem.

Véleményem a filmről

Ha valaki intellektuálisan szeretne kikapcsolódni, akkor ez a film nem neki való, mert ez a film nem késztet gondolkodásra, nem tartalmaz mély üzeneteket. Nem tudom kinek mi a véleménye, de ha egy film tipikus közönségfilm, és az a célja, hogy szórakoztasson, még nem kell, hogy semmitmondó története is legyen. A film sok elemet tartalmaz Hollywood-i, és annak mintájára készült filmekből. Igaz, ebben a filmben nincs vetkőzés, de semmi más extrém dolog sem történik benne, ezt egy tipikus "limonádé" filmnek nevezném, amit bőven elég egyszer megnézni. Nem okoz tartós érzelmi felindultságot semmilyen értelemben, ezért sem lesz kirívó a többi film közül. Ennek ellenére mégis az utóbbi tizenöt év legnézettebb filmje...  

A film azzal indít, hogy a 15. érettségi osztálytalálkozón összejönnek az osztálytársak, akik már egy ideje nem látták egymást. A rendezvény során néhányan egészen különleges élményben részesülnek, ami felforgatja az életüket, és ezután semmi sem folytatódhat ugyanúgy, mint azelőtt. Róbert (Simon Kornél) ruhatári kalandját követően már nem tud úgy tekinteni a menyasszonyára, mint korábban. Felnyílik a szeme, észreveszi, hogy Réka egy "diktátor" (erre példa lehet: lista a tennivalókról, tortakóstolás, előre megtervezett fiúgyermek), mert minden eseményt pontosan előre eltervezetten szeretne, hogy megtörténjen. Ezzel szemben a vőlegény a jeles nap előtt három héttel ráébred, hogy minderről ellentétes véleménye van, mert őt nem érdekli, fia lesz-e vagy lánya.

Tímea (Osvárt Andrea) nem akar sztereotípia lenni, - pedig szerintem pont ettől lesz az, túl görcsösen akarja, mégis még az otthonában is úgy mozog, mintha a kifutón lenne - ebből úgy próbál kitörni, hogy hamburgert eszik.

Az egész ügybe egy kis bonyodalmat okoz az a tény, hogy Bögöcs (Szabó Simon) telefonnal felvételt készített az osztálytalálkozón történt jeles eseményről. Ezt követően ez a készülék jelentős szerepet kap, miután tulajdonosa, Bögöcs megzsarolja a felvétellel Róbertet. Róbert és barátai ezután hosszas felkészülés után különböző praktikákkal próbálják összehozni Tímeával Bögöcsöt. Többek közt egy bárban egy Tímeára kicsit sem hasonlító, parókás prostituálttal, akit még részegen is meg tud különböztetni az annyira vágyott nőtől Bögöcs. Végül Virág (Jordán Adél) végső kétségbeesésében Tímea autója elé löki őt. A "balesetet" követően a mindenki által körülrajongott nő kénytelen hazavinni a férfit, hogy ápolja. Viszont az ápolás egyátalán nem tűnik hihetőnek, miután Tímea ott törölgeti Bögöcs homlokát, ahol nincs is semmi. Bögöcs ápolója ölében mindenféle pajzán gondolatokat forgat a fejében. Mindez mellékesnek tűnt abban a pillanatban, amikor kiderült, a sztármodell kicsapongó vőlegénye éppen bevett több marék gyógyszert, és ájultan feküdt az ágyon a másik szobában.

Már-már közhelyesnek mondható, ahogy Virág (Jordán Adél) utálja Gábort (Lengyel Tamás), aztán hirtelen egymásnak esnek régi osztálytermükben, ezt követően elválaszthatatlanokká válnak.

A korábbi események után előreláthatóvá vált, hogy Róbert kapcsolata nem jó irányba megy Tímeával, de menyasszonyával sem tudja úgy folytatni, mint azelőtt, így otthagyja. Ezzel kiszabadul az elvárások kereszttüzéből.

Mivel a szereplők leragadtak a középiskolás szintű gondolkodásmódnál, ezért a film vége sem zavaró, mert végül mégis sikerül összejönnie Róbertnak Tímeával. Bögöcs pedig a "fény harcosává" vedlik át. Végül is nem túl felemelő érzés, ha valaki kénytelen feladni az álmait.
A film sikere talán abban rejlik, hogy a nézők közül sokan magukra ismernek a szereplők személyében, és azonosulni képesek velük. Úgy mint Bögöcssel, aki örökösen hajszol valamit, amit nem képes elérni, még segítséggel sem. Vagy Gábor, és Virág karakterét, akik teljesen hétköznapiak, és bármikor szembejöhetnek velünk az utcán. Az viszont pozitív dolog ebben a filmben, hogy egy kis színt vitt Bögöcs narrátori hangja a filmbe, a hozzászólásai néha viccesre sikerültek. 

A film azt sugallja, ha elég kitartóak vagyunk bármit elérhetünk.
További véleményekért a filmről kattints ide.

Továbbá: Interjú Osvárt Andreával (Tímeával), a film főszereplőjével

Fairyhungary 2014. júl. 23.