Banner and content

2014. május 9., péntek

Életünk szabályai

Mindennapjainkat írott és íratlan szabályok hálózzák be, már egy újszülött is előírások kereszttüzében érkezik meg erre a világra. Sőt már születése előtt is ilyen körülmények között várják a szülei, mert az adminisztráció mindent és mindenkit körülölel.
Minden irányból ezt hallhatja, olvashatja bárki, de még tudat alatt is belénk ivódtak a rendszabályok, amik nélkül nem (talán nem is) tudnánk élni. Biztos, hogy mindegyik nélkül lehetetlen volna rendezett életet folytatnunk? Minden ember átlagos akar lenni, átlagos szabályokkal a feje fölött?
Az ember kiskorától kedve fokozatosan illeszkedik be a társadalomba, melyben az úgynevezett szabályok "segítik", mert ezek betartásával válik a közösség teljes jogú tagjává. Ilyenek például az óvoda, iskola, munkahely. Ahogy valaki egyre idősebb lesz, kezd saját öntudatára ébredni, és először csak közvetlen környezetében, majd tágabb világában is igyekszik felrúgni a megszokás által kialakult normákat. Kisgyerekkorban még vonatkozhatnak ezek az "ellent mondó magatartások" olyasféle dolgokra, mint például az étel ("meg kell enned mindent a tányérról") vagy a lefekvés időpontja.
Évekkel később az iskolában, majd a munkahelyen átlagosként ajánlott mutatkoznia annak az embernek, aki nem szeretne kilógni az osztálytársak vagy a munkatársak közül. Előfordul, hogy valaki önhibáján kívül különbözik környezetétől viselkedésbeli, testi adottságai vagy bármi más miatt. Ez különösen gyerekeknél veszélyes, mert ők a tőlük különböző társaikat ki tudják közösíteni. Teszik ezt olyan módon, hogy élesen csúfolódnak, bírálnak másokat. Mi van akkor, ha valaki ki akar törni ebből a körforgásból? Van esélye rá, hogy átélje az e fölötti sikerélményét?
Szerintem egy nagy hibája a társadalomnak, hogy tagjai nem képesek nagy létszámban elfogadást tanúsítani a tőlük eltérő gondolkodásmóddal rendelkezők felé. Nem ritka az olyan eset, hogy valaki felnőttként nem szeretné olyan emberként leélni az életét, hogy mindig, mindent "jól csinált". Viszont, ha ezeket az előírásokat valamiképpen nem tartja be, akkor a saját környezete számára "kilóg a sorból". Furcsán fognak ránézni, rosszabb esetben megpróbálják kirekeszteni környezetükből csak azért, mert nem követi a mindenki által jól megszokott dogmákat. Sokan el sem tudják képzelni, hogyan lehetséges a mindennapi létfenntartást biztosítani vezetékes víz és villany nélkül. Ennek ellenére most már egyre több olyan csoport, közösség található a társadalomban, akik nem kívánják a társadalom elvárásait követve élni mindennapjaikat.
Az ilyen törekvések megnyilvánulásairól szólnak azok a hírek, melyeknek szereplői lehetnek hétköznapi emberek is, mert a többségtől eltérően gondolkodnak. Amelyekben azt halljuk, hogy egy család kivonul a társadalomból, és a természetben rendezkedik be, ott épít magának életteret, otthont, a gyerekeiket maguk tanítják, az ún. "hálózatról" lekapcsolódva élnek tovább gondtalanul. Vannak olyan tagjai társadalmunknak, akik abban látják a jövőt, ha nem kell aggódniuk a számlák miatt, hogy hogyan fogják befizetni a villanyszámlát, vagy miből veszik meg a fát télre. E problémák megoldására használják a Michael Reynolds által kidolgozott Earthship (Földhajó) terveit, aminek megvalósítását már néhány országban tető alá is hozták.


Earthship belső tere

Earthship szerkezeti kialakítása

Az elmúlt 40 évben Amerikában és Európában is felépült már több tucat ilyen ház, amelyek még csak felújításra sem szorultak elkészítésük óta; Hazánkban mindössze próbálkozások történtek megépítésük terén, de több ember összefogásával talán megvalósítható lenne ezeknek a teljesen önfenntartó létesítményeknek az építése. Napelemek által kivitelezhető a fűtés, a melegvíz és még veteményt is lehet nevelni a ház területén levő üvegházban. Sokak szerint ez megoldást jelenthet a megélhetési problémákra, mert a ház, annak megépítése után szinte semmibe nem kerül. Viszont nem olcsó a megvalósítása. Ez egy lehetőség az átlagos életből való kilépésre.
Művészek, alkotók, és elvont gondolkodású emberek nem tudják elképzelni azt, hogy egy gyárban, egy szalag mellett töltsék egész életüket. Számukra csak az alkotás jelenthet örömet, és pénzkereseti forrást, ami ily módon bizony nem mindig könnyű. Erre lehetne megoldás az úgynevezett Feltétel Nélküli Alapjövedelem. Egy Európai Unión belüli civil kezdeményezés próbált ehhez aláírásokat gyűjteni, de sok államban nem jött össze a szükséges számú voks, többek közt Magyarországon sem. A lakosság gondolkodásával van a baj, mert ők valószínűleg úgy vélik, nem jár az az összeg automatikusan mindenkinek. Ezt mindenki kapná, és a szellemi munkát végzők számára egyfajta anyagi biztonságot jelentene egy ilyen jutattás.
A fenti példákból kiolvasható, hogy a többségtől eltérő gondolkodás nem feltétlenül jelent rossz dolgot, mert gyakran úgy volt a történelemben, ha valaki máshogy gondolkodott, mint kortársai, olyankor az az ember sok esetben egy új, fantasztikus dolgot alkotott. Ilyesmire kiváló példa Michael Reynolds személye, viszont találhatunk még példát feltalálók vagy akár művészek között is újítás terén, és még folytathatnám a sort. Nagyszerű példák erre Nikola Tesla vagy Munkácsy Mihály munkássága is.

Fairyhungary

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése